A kocsibeálló burkolatának megválasztása komplex kérdés. Figyelembe kell venni elsősorban a praktikus, gyakorlati szempontokat: hogyan csatlakozik a közterülethez, mekkora terhelést kell majd elviselnie és hasonlók. Azonban az esztétika sem mindegy, hiszen minden nap áthajtunk majd rajta, ezért fontos, hogy lehetőség szerint tetszetős is legyen. Milyen lehetőségeink vannak? Cikkünk alapján eldöntheti, hogy Ön számára melyik az ideális kocsibeálló burkolat.
Praktikus szempontok
A kocsibeálló jellemzően az utcától a garázsig vezető, valamilyen módon burkolt terület. Az első része általában közterületen van, második, nagyobb része a telekhatárunkon belül. A kapu előtti rész általában közúthoz csatlakozik, ezért új kocsi/kapubeálló építéséhez az illetékes közútkezelő engedélye szükséges. (Az út kezelője többnyire a település önkormányzata vagy a Magyar Közút NZrt.)
Számoljunk vele, hogy a közterülethez csatlakozó szakaszon nagyobb súlyú járművek is előfordulnak majd (pl. kukásautó, teherautó stb.), ezért ezt a részt erősebbre kell építeni. Alapozás bármilyen kocsibeálló burkolat esetén szükséges.
De milyen lehetőségeink vannak, miből építhetünk autóbeállót?
Aszfalt kocsibeálló
Többféle aszfalttípusból (melegaszfalt, hidegaszfalt, mart aszfalt) is választhatunk, azonban családi házak esetében egyik sem igazán elterjedt megoldás. Ennek fő oka, hogy ilyen kis mennyiség esetében az aszfalt nagyon drága.
Másik ok, hogy az aszfaltburkolat szakszerű kivitelezéséhez szükséges gépek igen helyigényesek, általában nem férnek be egy családi ház esetében rendelkezésre álló területre. Kézzel is el lehet persze teríteni az aszfaltot, de ennek minősége elmarad a gépi módszerekétől. Ezért az aszfaltburkolatról most nem is ejtünk több szót.
Beton kocsibeálló burkolat
Házilagos kivitelezéssel a legegyszerűbb és ezért leggyakoribb a beton anyagú kocsibeálló burkolat készítése. A szokásos betonozási technológiát kell itt is alkalmazni, megfelelő sorrendben.
- A járda, kocsibeálló helyének kijelölése.
- Alap (tükör) helyének kiásása, bezsaluzása.
- Sóder vagy zúzottkő réteg terítése és bedöngölése.
- Beton beépítése (dilatációs hézag kihagyásával, lejtés kialakításával).
- Utómunkában a beton nedvesen tartása, zsaluzat elbontása, járdaszegély építése.
Beton kocsibeálló burkolat dilatációs hézagokkal (Forrás: www.egyedi-fa.hu)
Kő és díszkő vagy térkő burkolat
Napjainkban igen népszerű burkolatfajtáról van szó. Népszerűségének titka, hogy sokféle színből és formából választhatunk, emellett tartós, és szükség esetén átépíthető.
Ám mielőtt döntünk, az ár és megjelenés mellett azt is mérlegeljük, hogy a térkő burkolat gyakoribb takarítást igényel, mint az aszfalt vagy beton.
Kisebb terhelés (csak személygépkocsi forgalom) esetén alapként elegendő egy sóder vagy kőzúzalék ágyazat. Ha teherforgalomra is számítanunk kell, akkor beton alap szükséges. Fontos az oldalsó megtámasztás, szegélyezés. Ennek hiányában az elemek a széleken kifordulhatnak, elmozdulhatnak. A kőburkolatok készítése szakmunka, csak az ügyesek és bátrak próbálkozzanak saját kezűleg.
Gyeprács
Átmenetet képez a teljes burkolat és a szabad föld között a gyeprács. Bizonyára mindenki ismeri ezt az eléggé elterjedt, előregyártott betonelemekből készült megoldást. Az elemekben hagyott hézag arra szolgál, hogy feltöltsük földdel. Így egy szilárd burkolatot kapunk, amely mégis fűvel bevethető, és a csapadékvizet is beengedi a talajba. Esztétikus és környezetbarát, és csapadékos időben is megfelelő, szilárd felületet ad a közlekedéshez.
Gyeprács esetében is ajánlatos egy legalább 15 cm vastag döngölt sóder alapot készíteni. A gyeprács burkolatot ne terheljük túl, például a személygépkocsinál nagyobb súllyal, mert hullámosodhat a felülete.
Előnye, hogy egyszerűen megépíthető és szilárd, mégis zöld felületet láthatunk a ház körül. Hátránya, hogy a füvet gondozni (ültetni, nyírni, locsolni) is szükséges. A hézagokat kaviccsal is feltölthetjük, de így épp a gyeprács lényege vész el.
Kőzúzalék, murva, kavics
Mérsékelt igénybevétel esetén (pl. hétvégi házak) vagy ideiglenes jelleggel felszórhatjuk a kocsibeálló helyét kőzúzalékkal, murvával vagy kaviccsal is.
20 cm vastag, tömörített kavicsréteg mindenképp szükséges. Figyeljünk rá, hogy különböző szemcseméretű kőzúzalékot terítsünk le, mert az azonos szemcseméretű keveréket nem lehet tömöríteni. A szemek csak elcsúszni tudnak egymáson, nincs, ami a hézagokba rendeződne. Szükség esetén apró szemű homokot, homokos kavicsot is kell a sóderhez adni.
Az oldalmegtámasztás is kívánatos a stabilitás növelése miatt.
Ezek a szórt kavicsos, köves felületek a későbbiekben aszfalt, beton, vagy kőburkolat alapját is képezhetik. Így anyagi lehetőségeink bővülésével lépésről lépésre szépíthetjük otthonunkat.
Egyes helyeken szükség lehet a burkolatok kombinációjára is. Aszfalt, beton vagy díszkő burkolatok találkozásánál célszerű bitumenes kiöntést, vagy fuga szalagot használni. Mivel mindhárom anyagnak különböző a hőtágulása, ezzel elkerülhetjük a burkolat felpúposodását.
Ne feledkezzünk meg a vízelvezetésről!
Járda és kocsibeálló esetében is nagyon fontos megtervezni a csapadékvíz elvezetését. A leggyakoribb beton burkolat esetében 1 méter hosszon 1,5 cm lejtés szükséges. Szükséges lehet továbbá a lejtős oldal hosszában árkot vagy folyókát készítenünk a burkolat mellé, hogy az el tudja vezetni a csapadékvizet.
A kőzúzalékos, kavicsos, murvás felület és a gyeprács vízáteresztő, így az esővíz a talajba szivárog. A hosszan tartó intenzív esőzés azonban eláztathatja az ilyen beállókat, és a terherbírása ilyenkor jelentősen kisebb lesz. Könnyen elkoszolódhatnak, sározódhatnak az ilyen burkolatok, ami további deformációt jelent. Ezeket csak a felület cseréjével tudjuk orvosolni. Vagy a már említett lehetőséggel élve fölé betonozunk.
Összegzés
A fent felsorolt tulajdonságok, előnyök és hátrányok alapján mindenki eldöntheti, hogy melyik megoldást választja a saját otthonában.
Comments are closed.