Sokszor hallhatjuk az aljzatbeton kifejezést, főleg, ha építkezünk. De biztosan tisztában vagyunk a jelentésével is? Alulra kerül, az biztos, de melyik is az pontosan? Közvetlenül a föld fölé kerül, vagy amire a falakat építik, esetleg ez megy a padló alá? Ha Ön sem tudja a választ, érdemes elolvasni a cikkünket.
Az aljzatbetonnak jelentős szerep jut az épületeinkben: ez a padlóburkolat alapja. Erre kerül a hideg vagy meleg burkolat, amin járunk és ami tartja a bútorainkat. Ha nincs jól elkészítve, már csak jelentős extra költségekkel hozható helyre a hiba. Érdemes tehát fokozottan odafigyelni az aljzatbeton megfelelő elkészítésére. Cikkünkből megtudhatja, hogy pontosan mire.
Hol található az aljzatbeton és miért fontos?
Az aljzatbeton az a szilárd alap, amire a hideg vagy melegburkolatot fektetjük. Tehát az a betonréteg, ami közvetlenül a járólap vagy a parketta alatt található. Nem keverendő össze a szerelőbetonnal (ami a fal alá is benyúlik). Az alábbi ábrán jól látható, hogy a szerelőbeton és az aljzatbeton messze nem ugyanaz.
Mire az aljzatbetonig érünk az építkezésben, fontos, hogy az összes pontatlanságból adódó szintkülönbséget kijavítsuk. A hőszigetelésben még belefér 1-2 cm szintkülönbség, de az aljzatbetonnak már tökéletesnek kell lennie. Hogy miért?
Mert a rá kerülő burkolatok, bármilyenek is legyenek, nem tudják eltakarni, inkább kihangsúlyozzák az alzatbeton hibáit, egyenlőtlenségeit. Hullámos aljzatbetonon fűrészfogas lesz a burkolat, amiben könnyű megbotlani. Az aljzatbeton repedése miatt pedig a fölötte lévő réteg is nagy eséllyel megreped. Ez a járólapokon azonnal szemet szúr, de a parketták fugái is látványosan szétnyílhatnak miatta.
Manapság egyre nagyobb divat – főleg ipari stílusú belső terek esetében –, hogy az aljzatbetonra semmilyen burkolatot nem fektetnek. Látszóbetonként, szépen simítva, csiszolva padlóburkolatként is tökéletesen funkcionál. (Lásd a borítóképünkön a konyhát.)
Az aljzatbeton anyagai, jellemzői
- Az aljzatbeton készítéséhez könnyen kezelhető, erős, finom szemcséjű, jól terülő, alacsony zsugorodású, repedésre kevéssé hajlamos beton az ideális. C20 vagy maximum C25 jelű, 0-4 vagy maximum 0-8 mm szemcseméretű földnedves betonnal nem foghatunk mellé.
- Házi keverésnél az ökölszabály, hogy aljzatbeton esetében 1 rész cementhez 3 rész sódert, vagyis homokos kavicsot adagolunk.
- Adalékanyagok hozzáadásával nagyobb kopásállóságú, könnyebben bedolgozható keveréket állíthatunk elő. Azonban ezek alkalmazása, arányainak meghatározása már szakember feladata.
- Az aljzat speciális anyaga az esztrich, de nevezik esztrich betonnak vagy cementesztrichnek is. Az esztrich bekeverése, kezelése szakértelmet igényel. Az esztrich beton tulajdonságairól, felhasználásáról egy külön cikkben részletesen írunk.
Ideális vastagsága és összetétele
Az aljzatbeton ideális vastagsága 6-8 cm. A szükséges betonmennyiséget ebből visszafelé haladva számíthatjuk ki.
A 6 centiméternél vékonyabb aljzatbeton réteg nem elegendő, 8 centiméternél vastagabb pedig általában nem szükséges. Készíttethetünk ugyan vastagabbat, ha akarunk, és a pénztárcánk is bírja. A vastagabb aljzatbeton rétegnek jobb a teherbírása, lassabb a fűtési reakcióideje vagyis nehezebben fűthető fel, viszont cserébe a meleget is tovább tartja meg. Nehezebben is reped. Viszont van egy jelentős hátránya: igen drága.
A hagyományos aljzatbeton összetétele házi keveréshez
- 1 zsák cementhez (25 kg)
- 10,5 l víz és
- 155 kg homokos kavics (sóder)
Másképpen kifejezve a fentiek:
1 m³ beton előállításához szükségünk lesz
- kb. 300 kg cementre,
- 125 l vízre és
- 1850 kg homokos kavicsra (4% nedvességtartalmú sóder esetén).
A betonozáshoz szükséges anyagok és eszközök:
Házi betonkeveréshez szükséges alapanyagok és eszközök:
- Cement
- Víz
- Homokos kavics (sóder)
- Adalékanyagok (szükség és igény szerint)
- Betonkeverő
- Talicska
- Kéziszerszámok (pl. lapát)
A bedolgozáshoz szükséges anyagok és eszközök:
- Peremszigetelő (tágulási hézaghoz a falaknál), dilatációs szalag
- Dilatáció biztosításához szilikon, vagy dilatációs profil (utólagos javításhoz kővágó flex)
- Vasalt beton esetén acélháló
- Vízmérték vagy lézeres szintező
- Talicska
- Valamilyen tömörítő eszköz (vibrogerenda vagy simító)
- Utókezeléshez takaró fólia vagy permetező eszköz
Természetesen a fentieknél jóval egyszerűbb és gyorsabb munkát tesz lehetővé, ha megvásároljuk a készre gyártott betont.
Előkészítő munkák aljzatbeton bedolgozás előtt
Mint cikkünk elején említettük, az aljzatbeton elkészítésekor már nem engedhetünk meg magunknak a pontatlanságot. Minden hiba, minden centiméter szintkülönbség később sokszorosan megbosszulja magát. Az aljzatbeton pontos és szakszerű bedolgozását ezért csak számos előkészítő munkafolyamat lelkiismeretes végrehajtásával lehet biztosítani.
- Takarás
Az aljzatbeton alatti rétegnek lépésállónak kell lennie, hogy talicskával, bakanccsal biztonságosan lehessen rajta közlekedni, anélkül, hogy a már elkészített szerkezeteket (pl. padlófűtés csövei) károsítanánk. Célszerű valamilyen szilárd takarással (pl. OSB lap) járatokat kialakítani és az aljzatbeton alatti szigetelést fóliával védeni a friss beton nedvességétől.
- Szintezés
Az aljzatbeton tervezett magasságát ki kell jelölni a falon. Bevált módszer, hogy az aljzat tervezett szintje fölött egy méterrel a falakon körbe húznak egy tökéletesen vízszintes vonalat. (Ezt a legkönnyebben lézeres szintezővel lehet megvalósítani.) Így a munkálatok során bármikor ellenőrizhetjük például egy méretre vágott léccel, hogy sikerül-e tartani a kívánt szintet.
- Dilatáció
Minden betonszerkezet reagál a hőmérsékletváltozásra: melegben tágul, hidegben zsugorodik. Ez a folyamat mindenképpen végbemegy, ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy átvesszük fölötte az irányítást. Előre kijelölt hézagot, helyet kell biztosítanunk számára, így a beton tágulása nem repeszti meg például a falakat.
- A falak mentén peremszigetelővel a legegyszerűbb biztosítani a tágulás lehetőségét.
- A felületek belső részein dilatációs fuga vonallal oldhatjuk ezt meg: a még nedves betonba 3-4 cm mély vonalakat húzunk vagy dilatációs szalagot fektetünk. Így megszakítjuk a betont, egy előre irányított „repedést”, rést hozunk létre. A gyengítéssel mi irányítjuk a betont, hogy hol repedjen meg. Ha ezt nem tesszük, a beton Murphy törvénye szerint a legalkalmatlanabb helyeken fog megrepedni, jellemzően a szoba közepén, cikcakkban.
- Igen hasznos, ha már az aljzatbeton terítésekor ismerjük a későbbi burkolat kiosztását, mert ilyenkor a dilatációs vonalat a majdani fuga vonala alá helyezhetjük, így a kerámia burkolatunk biztosan nem fog elrepedni.
- Az ajtók alatt is javasolt dilatálni.
- Ha beépítés közben véletlenül megfeledkeznénk róla, nincsen veszve minden: utólag kővágó flex-szel is befűrészelhetjük a betonfelületet, megadva ezzel a repedés irányát.
- Padlófűtés esetén acélhálóhoz rögzítve el kell helyezni a fűtéscsöveket.
Beépítés
Ha a fenti feladatokat mind elvégeztük, el is kezdhetjük végre a magát a beépítést.
- A betont vagy keverjük, vagy zsákos, előre bekevert anyagból készítjük, vagy készen rendeljük.
- A betonozás során kiemelten figyeljünk a beton elegyengetésére, tömörítésére. Ehhez aljzatbeton készítésekor a legcélszerűbb vibrogerendát használni.
- A bedolgozás során a különböző betonozási sávokat megfelelően dolgozzuk össze, ne maradjanak nem betervezett hézagok.
Utókezelése
Pár órával a betonozás után meg kell kezdenünk a beton utókezelését. Legalább hét napig kevés vízzel való permetezéssel, takarással tartsuk nedvesen a felületet. Lehet, hogy emiatt később burkolhatunk, de erősebb lesz az aljzatunk. A megkötött aljzatbetonra padlóburkolatot lerakni annyi hét múlva szabad, ahány centiméter vastag betont készítettünk (pl. 7 cm vastagságú aljzatbeton esetén 7 hét múlva).