Mert minden a hozzávalóknál kezdődik
A beton receptúrája látszólag nem is olyan bonyolult: megfelelő arányban összekeverünk sódert, cementet és vizet. Formába öntjük vagy elsimítjuk, majd hagyjuk megkötni. Ennyi a betonozás – elméletileg.
A gyakorlatban természetesen nem ilyen egyszerű a dolog. Az ördög – mint oly sok más esetben –, itt is a részletekben bújik meg. Ebben a cikkben az alapokat járjuk körül, mégpedig az összetevőkre fókuszálva.
A beton receptúra
A beton alkotóelemeinek „bekeverése” kissé hasonlít a főzéshez: van pár összetevőnk, amit megfelelő arányban kell adagolni és kezelni, hogy a végén elkészüljön a megfelelő végeredmény: a beton. Tehát a receptúra ez esetben sem más, mint a hozzávalók, összetevők keverési aránya.
Sokféle típusú beton van, mindegyiknél más az összetevők aránya. Csak tájékoztatásképpen nézzünk egy alap beton receptet 1 m³ betonhoz:
- 2000 kg sóder
- 250 kg cement (10 zsák)
- 200 liter víz
De, mint tudjuk, jót főzni csak kiváló alapanyagokból lehet, ezért nézzük meg közelebbről a hozzávalókat is.
Sóder
A sóder nem más, mint homokos kavics.
A sóder jellemzőit befolyásolni a szemcseméretével lehet. A szemcseméret itt nem egy féle, azonos méretű szemcsét jelent, hanem szemcsemegoszlást.
Az ugyanis nem lenne jó, ha a sóder csupa ugyanolyan méretű szemcsékből állna. A különböző méreteknek ugyanis más-más a feladatuk. A homokszem méretűek kitöltik a betonkeverék minden apró hézagát, míg a nagyobbak a beton szilárdságáért felelősek.
Például egy 0–24 szemmegoszlású betonban 0 mm átmérőjűtől (tudjuk, hogy olyan nincs, mégis így jelölik) 24 mm átmérőig megfelelően osztályozott méretű kavics, és homokszemcse fordul elő.
A legnagyobb szemcseméretű sóder, amit betonba teszünk, 24 mm-es. Minél nagyobb a sóder szemcsemérete, annál olcsóbb, viszont annál nehezebb bedolgozni a betonozás során, ezért nem használunk mi 0-32 sódert.
Fontos, hogy a sóderbe semmiképp ne kerüljön agyagrög, mert azzal nem lép reakcióba, vagyis nem köt meg a cement. Ezért nagyobb erőhatásra ott egyszerűen eltörik a beton.
Cement
A cement a beton ragasztója, a szilárdságot adó lényegi összetevője. Szárazon, por formában, ahogy forgalomba kerül, nem ragad. De ha vízzel találkozik, azonnal elindul a kötési reakció. Kötés közben vizet vesz fel, vagyis a köznyelvben szárad a beton. Valójában nem szárad, hanem köt. Méghozzá a vízzel való találkozás kezdetétől nagyjából örök időkig.
A bedolgozás, betonozás alatt is zajlik a kötési reakció, így érdemes a bekevert betont lehetőleg gyorsan bedolgozni. 1 nap kötés után általában már rá lehet lépni, 28 nap után pedig a beton eléri a szilárdságának 90%-át.
Ha egyszer beindult a kötési reakció egy cementszemcse körül, akkor később hiába mozgatjuk meg, nem fog újra megkötni. Vagyis, ha a cementes zsákot nedvesség éri, ezért köt meg benne a cement. Csakhogy utána már hiába törjük fel csákánnyal, nem fog újra megkötni, ki kell dobni, mert már semmire sem jó.
Víz
A víz szerepe egyszerű: az a dolga, hogy beindítsa a cement kötését. Ha előre bekevert kész betont rendelünk, biztosak lehetünk benne, hogy megfelelő mennyiségű víz lesz benne.
Ha házilag keverjük, ügyeljünk rá, hogy ne vizezzük túl a keverékünket. Tartsuk magunkat a fő szabályhoz: csak azt a minimális mennyiségű vizet adjuk a száraz összetevőkhöz, amennyivel bedolgozható állagúvá tudjuk tenni.
A szilárdulásban lévő betont még 1-2 hétig utókezelni, vagyis védeni, locsolni kell. Ezzel a felszín száradását lassítjuk. Ha ezt elmulasztjuk, a beton felszíne gyorsan kiszárad, viszont a belseje még sokáig képlékeny maradhat. Ez a szélek felpöndörödéséhez, a beton repedezéséhez vezethet.
Adalékanyagok
A receptben ez leginkább a fűszereknek felel meg. Ezekkel módosítani, befolyásolni tudjuk a betonunk tulajdonságait. Nem kötelező, inkább szükség szerint adagolandó. Házi betonkeverésnél messziről kerüljük el őket! Ugyanis, ha nem értünk hozzá, több kárt csinálunk velük, mint hasznot. Adagolásuk szakértelmet igényel, az áruk is elég borsos.
Csak néhányat említünk példának:
- Fagyásgátló, ami valójában kötésgyorsító: Kalcidur néven is ismert. Ha muszáj fagyban (-5 °C-ig) betonozni, ez az anyag meggyorsítja a kötést. Nagyon fontos az utókezelés, vagyis a takarás, fűtés, különben a beton kihűl és leáll a kötés.
- Kötéskésleltető: lassítja a beton kötését. Nyáron, nagy melegben ajánlott.
- Habképző: hatására felhabosodik a beton, ami fokozza a hőszigetelő képességet és csökkenti a relatív súlyát.
- Képlékenyítő: folyóssá teszi a betont.
- Légbuborék képző: fagy- és sóálló betont eredményez. A betonban mikro légutakat képez. Így a betonba beszivárgó víz télen nem repeszti meg a betont, hanem ezekben a mikro utakban fagy meg.
- Kötésgyorsító: növelhetjük vele a kötés sebességét, pl. födémeknél.
- Vízzáró adalék: gátolja a légbuborékok képződését, ami vízálló betont eredményez.